Varga Mihály pénzügyminiszter szerint nyíltan ki kell mondani, hogy Szeged az elmúlt években lemaradt a megyei jogú nagyvárosok közti versenyfutásban, ezért a fejlődéshez együttműködésre van szükség. A pénzügyminiszterrel a mórahalmi Szent Benedek Munkásszálló átadása után beszélgetett a Délmagyarország munkatársa. Mórahalomról azt mondta: egy olyan város, ahol jó élni, ahol az élethez szükséges szolgáltatások jól működnek.
Miben látja Mórahalom gazdasági, fejlődési sikerének titkát?
Egyrészt koncepciózus a városvezetés, amely nemcsak sodródik az eseményekkel, hanem megpróbálja ezeket alakítani is. Nem véletlen, hogy amikor meghirdettük a munkásszállóprogramot, akkor Mórahalom elsőként jelentkezett. Nem az elsők között, hanem elsőként. Aki ilyen gyorsan tud reagálni egy állami programra vagy egy gazdasági helyzetre, annak van puskapor a tarsolyában. Mórahalmot ilyen településnek tartom. Ez nem egy bezáródó, elsorvadó település egy nagyváros környezetében, hanem egy olyan város, ahol jó élni, ahol az élethez szükséges szolgáltatások jól működnek.
Ha párhuzamba állítjuk a megyeszékhely Szegedet és a járásközpont Mórahalmot, egyértelműen az utóbbi fejlődése dinamikusabb. Mi lehet ennek az oka?
Az ország minden települése előre tudott lépni az elmúlt években. Vannak, akik ezt gyorsabban, mások lassabban tették meg. Mórahalom a sokkal gyorsabban haladók közé tartozik. Olyan település, ahol a fejlesztésekhez megvoltak az adottságok, rendelkezésre állt a szükséges terület, az önkormányzat hajlandó volt közműfejlesztésre, a területek felújításába beruházni. Nemcsak várták a sült galambot, hanem azt mondták, olyan infrastruktúrát teremtenek, ami ide vonzza a vállalkozásokat. A lélekszám és a munkahelyek gyarapodása ezt mutatja. Mórahalom felismerte azt a felelősségét is, hogy országhatár melletti településként, a Vajdaságban élő, jelentős számú magyarral szemben is van kötelezettsége. Nemcsak a település lakóit akarja kiszolgálni, hanem azokat a határon túl élő magyarokat is, akik lehetőséget keresnek tanulásra, munkára, elhelyezkedésre, vagy éppen a magyar államhoz való kapcsolódásukat az itt lévő hivatalos intézményeken keresztül kívánják megoldani.
Szegedre visszatérve, milyen gazdasági, fejlődési potenciált lát a városban? Mi lenne szükséges ahhoz, hogy a megyeszékhely utolérje a gyors reagálású Mórahalmot?
Szegedet olyan településekkel illene összevetni, mint Győr, Székesfehérvár, Kecskemét vagy Miskolc. Mondjuk ki nyíltan, Szeged abban a versenyfutásban, ami a megyei jogú nagyvárosok között folyik, lemaradt az elmúlt években. A nagy beruházásokhoz szükséges ipari parkok fejlesztésében Szeged bizony leghátul kullog. Keresni kell a kormányzati gazdaságpolitikához való illeszkedés lehetőségét, mert akkor tud a kormányzat egy nagyvároson segíteni, ha megvan a fogadókészség, ha a település vezetői úgy érzik, hogy a kormányzati programok, gazdasági intézkedések segítik a mindennapjaikat. Együttműködésre van szükség. Sokkal könnyebb megtalálni a közös nevezőt azokkal, akikkel politikai nézetazonosságban vagyunk.
Milyen előnyt jelentene a szegediek számára, ha kiaknázhatnák ezt az együttműködést?
Egyszerűen megfogalmazva jobban lehetne élni. Ezt nem lehet máshogy kifejezni. Ha a gazdasági potenciál növekszik, ha az egy főre eső jövedelem nő, akkor az embereknek több pénzük jut fogyasztásra, többet tudnak megtakarítani, több pénz jut mondjuk a gyereknevelésre, vagy a családok mindennapi életéhez szükséges javak megvásárlására. Az a városvezető, aki gazdasági lehetőségtől esik el, az tulajdonképpen a polgárainak a gyarapodásáról mond le. Ezért van szükség arra, hogy minden település megpróbálja megtalálni a maga környezetéhez illeszkedő programot, legyenek fejlesztési elképzelései és gazdasági tervei, amelyek adott esetben kormányzati segítséget is kaphatnak.
Forrás: delmagyar.hu
