Nincs sok régebbi zenekar az országban, mint a sándorfalvi citerazenekar, amelyet 1956-ban alapított Budai Sándor. A népművész saját készítésű, egyedi hangszerein játszanak a mai napig a formáció tagjai, és bár az átlagéletkoruk már 50 év felett van, nem félnek, hogy utánpótlás nélkül marad az együttes.

A citera annak idején a szegények hangszere volt. Sándorfalván sem véletlenül terjedt el, hiszen a ti­­szai nagy árvíz után ez a település a nincstelenné vált szegények lakóhelyeként jött létre. Az itteni citerazenekar azonban mindettől függetlenül mára világhírűvé vált, köszönhetően Budai Sándornak, aki hitt a népművészet és a népzene erejében.

– A citerát annak idején mindenki magának készítette. Fából vájták ki, hogy aztán magukat és a környezetüket szórakoztassák a zenével – idézte fel a kezdeteket Csatlós Ferenc, a Budai Sándor Citerazenekar egyik legrégebbi tagja. – Névadónk találta ki, hogy zenekart hoz össze ezekből az emberekből, így alakult meg a formáció 1956-ban. Még az Omegánál is öregebbek vagyunk – nevetett.

Budai Sándor egyébként 2 évesen elkészítette első hang­sze­rét. A világ minden tájára vitték citeráit, 1968-ban a Népművészet Mestere címet is megkapta. De nemcsak ő, hanem ze­­nekara is világhírű lett: mi­­után a Rózsa Sándor című film záró- és nyitódalát eljátszották, illetve Ki mit tud?-ot és népzenei tehetségkutatókat is nyertek, valamint több elismerés mellett Nívódíjat is kaptak, Afrikától Amerikáig az egész világot bejárták – akkor már azokkal a fiatal tagokkal frissülve, akik közül ma is többen még a zenekar tagjai.

– Az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy Budai Sándor ha­­lála előtt mindannyiunknak névre szóló, egyedi citerát készített. Ezeken játszunk a mai napig – mesélte Rodler László zenekarvezető.

A zenekar mostanra hobbize­nekarrá vált: a tagok főállásuk mellett szabadidejükben állnak össze zenélni. Budai Sándor egykori házában próbálnak, így őrzik alapítójuk emlékét. És bár a 11 fős zenekar átlagéletkora 50 év felett van, nem aggódnak az utánpótlás miatt.

– Szerencsére citerázni na­gyon könnyű. Akinek van egy pi­­ci zenei érzéke, tud rajta játsza­­ni – fogalmazott Csatlós Ferenc. – Sándorfalván sokan szeretik ezt a hangszert, nagy az érdeklődés iránta a fiatalok között is. Bár mi néhány éve hivatalosan nem taníthatunk, mert diploma nélkül ezt nem lehet megtenni, a sándorfalvi művészeti iskolában oktatnak citerát. Tervezzük, hogy szakkörként vagy hagyományőrző foglalkozásként ismét foglalkozunk fiatalokkal, hogy minél többüknek átadhassuk, milyen érzés egy jó csapatban együtt zenélni.

Forrás: delmagyar.hu