A közösségben lakozik a Zákányszéki Parasztkórus titka

1761

Több évtizedes múltra tekint vissza a zákányszéki kórus története, Pálnik András 2015 óta áll művészeti vezetőként a kórus élén. Hírportálunknak elmondta, úgy kívánja megvalósítani saját zenei elképzeléseit a magas művészi és szakmai színvonal megtartása mellett, hogy az elnyerje a kórustagok és a közönség tetszését is.

A napjainkban kilenc hölgy és hat férfi alkotta kórusban vannak olyanok is, akik már több évtizede, ketten pedig az 1964-es megalakulás óta vállalnak aktív szerepet a zenei munkában. „Amikor 2015-ben találkoztam a kórussal, azt sokkal inkább újratalálkozásnak mondanám, hiszen már korábbról is ismertem a parasztkórust, diákként 1998 és 2002 között a Zákányszéki Nefelejcs Citerazenekar tagja voltam. Mindkét együttest akkoriban Monoki Lajos, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola ének-zene tanszékének nyugalmazott tanszékvezető docense vezette, a citerazenekar tagjai egyúttal a parasztkórus munkájában is részt vettek. Azokban az időkben diákként és kórustagként, most művészeti vezetőként vagyok jelen a kórus életében” – fejtette ki, Pálnik András, hozzátéve, a kórusvezetők körében ismeretes az a nézet, amely szerint nem az legfontosabb, hogy a kórus egy-egy előadás alkalmával milyen kimagasló művészi produkcióra képes, hanem az, hogy mi az a szakmai színvonal, ami alá sohasem megy le. Legfőbb célja, hogy ez a szakmai minimumszint minél magasabban legyen. Előfordulhat, hogy néhány tag nem tud minden szereplésen részt venni egyéb elfoglaltság miatt, de ez nem látszódhat meg a kórus teljesítményén. Pálnik András elmondta, azt a magas színvonalú szakmai munkát kívánja folytatni, amelyet elődei elkezdtek és elértek a Zákányszéki Parasztkórussal. Ezt kötelességének érzi az eddigi karvezetők személye, a kórus tagjai és a közönség iránt egyaránt.

„Hetente próbálunk, fontos a rendszeresség és a folyamatosság. A parasztkórus elnevezés nemcsak a névben nyilvánul meg, hanem amatőr művészeti kórusmegjelölést is jelent. Ennek megfelelően a kórus repertoárjában a népdalok, népdalcsokrok mellett, helyet kapnak a zeneirodalom kiemelkedő zeneszerzőinek néhány többszólamú világi és egyházi témájú kórusművei is. Míg korábban a kórusművek előadása többnyire hangszeres kísérettel történt, mára az „a capella” előadásmód a jellemző. A népdalcsokrokat citerakísérettel adjuk elő, amelyet egyedül, vagy a három citerázni is tudó kórustaggal együtt valósítunk meg. A műsorszámok kiválasztását meghatározza, hogy milyen rendezvényen, ünnepségen lépünk fel, éppen ezért szükséges, hogy a kórusművek között legyen egyházi és világi témájú mű, a népdalcsokrok esetében pedig tájegységi vagy konkrét témájú – ide sorolhatóak például az arató dalok, bordalok – összeállításokat éneklünk” – emelte ki.

A művészeti vezető ismertette, rendszeresen részt vesznek a helyi ünnepségeken, emellett a különböző dalos találkozók alkalmával van módjuk megmutatni a gyakorlás gyümölcsét, s ha azzal a közönségnek is élmény tudnak szerezni, akkor megérte a fáradságos munka. Fontosnak tartja, hogy minden műsorszám a kórustagoknak is tetsszen, hiszen akkor a tanulási- és próbaidőszak sem annyira megterhelő, ugyanakkor az előadás is sokkal sikeresebb lesz. A parasztkórus hosszú évtizedeken keresztül vett részt különböző versenyeken, kórus- és népzenei minősítőkön, amelyeken sok szép eredményt ért el. Jelenleg a KÓTA népzenei minősítésen szeretnének részt venni, az elmúlt időszakban azonban nem volt a környékben ilyen minősítő rendezvény.

„Úgy hiszem, eddigi terveimet sikerült megvalósítani. A közönségtől és a karvezető kollégáktól kapott visszajelzések alapján egy újfajta hangulatot, dinamizmust képvisel a kórus, mindez a zenei elképzeléseimet is tükrözi. Természetesen ez csak akkor lehetséges, ha a kórustagok is partnerek ebben. Fiatalabb vagyok, mint a kórustagok, de nem léphet fel generációs probléma. Az én feladatom a művészeti vezetés, az én felelősségem a szakmai színvonal fenntartása. Bármilyen szakmai kéréssel fordulok a kórushoz egy-egy énektechnikai feladat megoldásában, a tagok megpróbálják azt megvalósítani és addig gyakoroljuk, amíg meg nem tudjuk valósítani azt. Bizonyos esetekben kompromisszumokat kell kötnünk, de ez nem mehet a szakmai színvonal rovására” – tette hozzá. Pálnik András elmondta, a Zákányszéki Parasztkórusban kiemelt szerepe van a kölcsönös tiszteletnek, így tudnak folyamatosan fejlődni, haladni előre a kijelölt úton.

Forrás: szegedma.hu