Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint soha nem volt olyan jó Szerbia és Magyarország kapcsolata, mint jelenleg. A miniszter úgy véli, a térségnek minden adottsága megvan ahhoz, hogy a nagyvállalatok munkahelyteremtő beruházásokat hozzanak a térségbe.

A szerb kulturális központot ad­­ták át Mórahalmon. Néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt, hogy a magyar kormány bármelyik minisztere a szerb kormány miniszterével közösen hasonló intézményt adjon át. Minek köszönhető ez a jószomszédi viszony?
A két ország kapcsolatait hosszú időn keresztül az ellen­sé­geskedés jellemezte, amelynek alapvetően történelmi okai vannak. A fordulatot a két or­­szág kapcsolatában az hozta meg, hogy mindkét ország olyan vezetőket választott, akik belátták, hogy sokkal eredményesebbek tudunk lenni, ha tiszteljük egymást és együtt tudunk működni. Jobb ez nemcsak a két országnak, hanem a vajdasági magyaroknak és a Magyarország területén élő szerb közösség tagjainak is. A kölcsönös bizalomépítést főként gazdasági, infrastrukturális és energetikai beruházásokkal értük el, valamint a szerbek felismerték, hogy Magyarország sokat tehet az eu­­rópai integrációjuk felgyorsításáért. A Kárpát-medence területén a legtöbb jogot a magyar nemzeti közösség számára Szerbiában biztosítják.

fotó: Kuklis István

Milyen intézkedések hiányoznak ahhoz, hogy akár Szerbiából, akár más országból több befektető ér­kezzen Szegedre, a térségbe és akár Mórahalomra? Mit kellene tennie a kormánynak és mit kellene tenniük az önkormányzatoknak?
Amikor nagy, nemzetközi vál­­lalatok beruháznak, négy dol­got vesznek figyelembe. El­­sőként az adórendszert: le­­gyenek alacsonyak az adók és legyen stabil, kiszámítha­­tó a gazdasági környezet. Eb­­ben a tekintetben Magyarország Európa-bajnok, hiszen a legalacsonyabb adókulcsok ná­­lunk vannak. A második szempont az infrastruktúra, e tekintetben ez a térség nem panaszkodhat. Harmadik a szakképzett munkaerő, a negyedik fontos szempont pedig a helyi önkormányzatok beruházásösztönző hozzáállása.

Bejelentették, hogy a kormány megépíti a déli vasútvonalat, amely Pécsről Szegedre Horvátország és Szerbia érintésével közlekedik majd. Várnak ettől gazdasági fellendülést?
A logisztika szerepe a fel­­gyorsuló világgazdaságban felértékelődik. A múlt héten egyeztettünk Lázár János kormánybiztossal, hogy novemberig igyekszünk minden szerződést megkötni. Ha létrejön a déli vasútvonal, akkor ennek a térségnek a beruházásösztönző ereje rendkívüli mértékben megnő, hiszen lerövidül és egyszerűsödik a szállítás.

Milyen iparnak van esélye a sikeres gazdálkodásra a térségben?
Elsősorban a turizmusnak. A magas hozzáadott értéket képviselő, informatikával foglalkozó beruházásoknak pedig azért kedvez a térség, mert a Szegedi Tudományegyetem nagy számban bocsát ki versenyképes tudással rendelkező hallgatókat. Az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó cégek is keresik az olyan helyeket, mint Mórahalom. A magyar gazdaság jelenleg a dimenzióváltás állapotában van, termelésorientált gazdaságból térünk át a kutatás-fejlesztés, az innováció által generált gazdasági növekedés felé, amiből ennek a térségnek is részesednie kell.

Tervezik-e újabb határátkelők lé­tesítését, vagy a meglévők bővítését Szerbia és Magyarország között a Csongrád megyei szakaszon?
A határt zárva kell tarta­­ni azok előtt, akik illegálisan akarnak átmenni, viszont több, kulturáltabb és minél gyorsabb átjutást lehetővé tevő infrastrukturális fejlesztéseket kell végrehajtani azok érdekében, akik a szabályokat tisztelve, jó szándékkal kívánnak átkelni a két ország határán. A zöldhatár zárvatartása és a hivatalos határátkelőhelyek számának növelése gazdasági és nemzetstratégiai érdek. Az elmúlt négy évben három új határátkelőhelyet adhattam át Magyarország és Szerbia határszakaszán. Egy új átkelővel ismét gazdagodtunk: Kübekháza és Rábé között hamarosan elkészül az út. A határellenőrzési infrastruktúra Magyarországon épül. Abban állapodtunk meg a szerb féllel, hogy októbertől ez a határátkelő is használha­­tó lesz. Arról is tárgyaltunk, hogy három határátkelőhely – Röszke 2, Bajmok-Bácsalmás és Ásotthalom – nyitvatartási idejét 24 órásra szeretnék átalakítani. A szerb fél együttműködő, de kapacitásbeli hiányosságaik vannak.

Forrás: delmagyar.hu