A búcsú idejére jelenhet meg az a helytörténeti könyv, amelynek az összeállítása ebben a hónapban kezdődött. A szerkesztők minden javaslatot, segítséget szívesen vesznek, és várják a kordokumentumokat is: fotókat, régi képeslapokat éppúgy, mint megmaradt leírásokat.
Két hasonló kötet megjelent már Sándorfalván, a település alapításának századik és százhuszadik évfordulóján Sándorfalva története és népélete címmel.
– Mind a kettő nagy alapossággal összeállított mű. Még ma is hozzáférhetőek a Petőfi Emlékkönyvtárban. Épp ezért arra gondoltunk, noha fontos a település múltjának leírása is, ezúttal elsősorban Sándorfalva utolsó húsz–harminc évére koncentrálnánk – mondta Széll Gábor történész, a szerkesztőbizottság vezetője.
A rendszerváltás utáni eseményekről eddig nem volt részletes, pontos leírás, ezért elsősorban erre fókuszálnak a kötet megírásánál.
– Egy időkapszula készül, amit nem a földbe ásunk el ünnepélyes keretek között egy urnában, hanem kinyomtatjuk azt. Most kezdtük az összeállítását, minden segítségnek, javaslatnak örülünk, szívesen vesszük. Húsz év alatt nagyon sokat változott Sándorfalva, épp ezért, és a kerek születésnap apropóján érdemes rögzíteni ezeket a történéseket – tette hozzá Ladányi Zsuzsa.
A kötet négy nagyobb részre tagolható.
– Az első a város természeti és történeti hátteréből ragad majd ki néhány epizódot – ez a rész fog a leginkább hasonlítani az előző két kötethez. A második lesz a legbőségesebb: egy pillanatképet mutat majd a 2019-es Sándorfalváról. Az oktatás, az egészségügy, a művészetek, a sport és a gazdasági élet kapna itt helyet. Bemutatjuk a városban működő civil szervezeteket, azt, honnan hová jutott el a város. Itt reményeink szerint minél több fotóval tudjuk majd illusztrálni a kötetet. A harmadik rész a közéletről és Sándorfalva kitüntetett polgárairól szól, akikre joggal lehetünk büszkék. A negyediket mi élménybeszámolónak hívjuk, itt színes riportokat jelentetnénk meg – mondta Széll Gábor, majd Ladányi Zsuzsa hozzáfűzte:
– Az lenne a vágyam ezzel a könyvvel, hogy segítse az itt élőkkel megértetni, hogy jó nekünk itt élni, hogy jó helyen vagyunk, jó nekünk itt együtt. Ne akarjuk bántani egymást, szeressük egymást úgy, ahogy vagyunk. Attól lesz sokszínű az életünk, hogy minél több mindenkit ismerünk, tisztelünk. Szeretnénk, ha megéreznék a lakosok, hogy mindenünk megvan. Remélem, ez harminc és ötven év múlva is így látszik majd a könyvből.
Forrás: Sándorfalvi Kisbíró
