Mórahalom – Az a közös a 3,3 millió lakosú kínai Yulin városban és a 6000 lelkes Mórahalomban, hogy mindkettő próbál tenni az elsivatagosodás ellen. Növényültető népmozgalom, bivalyrezervátum, csatornaépítés. /Bakos András Délmagyarország/
– Az egy sivatagi város, de minden szabad területet beültetnek, és gondozzák az összes növényt, mozgalom keretében – számolt be Kakas Béla, a megyei közgyűlés elnöke Yulin városról.
– Láttunk az akáctól a kúszó tuján át a fekete fenyőig mindent, szárazságtűrő növényeket. A repülőtértől a városig vezető több kilométeres bekötőút végig erdőben vezet. Ahol nincs fa, ott raselháló takarja a talajt, hogy ne hordja el a szél. Ennek a munkának – ahogy elmondták – olyan eredménye lett, hogy a klíma megváltozott azon a környéken, gyakrabban esik az eső. Érdekes lenne látni egy tanulmányt a tapasztalatokról.
 |
| Előtérben szomorú füzek, háttérben felhőkarcolók a kínai Yulinban. Fotó: Kakas Béla |
A megyei önkormányzat küldöttségét a tartomány vezetői hívták meg nemrég. Csongrád megye a határ menti elhelyezkedése miatt érdekli a kínaiakat. A látogatáson szó volt arról, hogy Mórahalom az említett településsel esetleg partneri kapcsolatot alakíthat ki. A lakosságszámot tekintve a két település nincs egy súlycsoportban, de ez nem lényeges szempont. Egy közös nevező biztosan van, az, hogy Mórahalom is próbál tenni a Homokhátság elsivatagosodása ellen. Csak mifelénk mások az eszközök.
 |
| Mórahalmon a bivalyok taposták le a nádat, így nagyobb a vízfelület a Nagyszéksós-tón. Fotó: Karnok Csaba |
A 2008 nyarán átadott bivalyrezervátumot azért hozták létre, hogy a télen és tavasszal lehullott csapadék ne folyjon el a csatornákon, hanem a Nagyszéksós-tó tartsa meg, ameddig lehet, mint régen. A legelő és taposó bivalyok az utóbbi kilenc évben tényleg helyreállították az eredeti állapotot. A nád visszaszorult, és kialakult a szikes tómederre jellemző élővilág. – Az a százhektáros terület ma már észrevehetően hat a környezetére – mondta Csányi László, Mórahalom alpolgármestere. – Ez látszik a talajvízszinten, a csapadékkicsapódásban. Nyáron előfordul, hogy ott van egy jó kis zápor, a város fölött meg semmi. Látszik, hogy az elsivatagosodás felelős beavatkozással lassítható, és akár vissza is fordítható.
Mórahalom másik beruházása, amellyel a Tiszából vezetne vizet, csatornákon keresztül, már elkezdődött. Ez az egész környékre hatással lenne, a gazdálkodás minőségére, az emberek megélhetésére. Csak a befejezés adja föl a leckét, mert nem találtak forrást, amely ilyen csatornaépítést támogatna. Tíz éve is arról írt az újság, hogy készültek tanulmányok a 8700 négyzetkilométeres Homokhátság elsivatagosodásának megállítására, csak az akkori kormány „nem rendelt elegendő forrást” ehhez a tervhez.
