Zsombón május 30-án, Szentháromság vasárnapján 11 órakor tartották a már hagyományos lápastói búcsút. A búcsúhelyen a jó termésért és a jégverés ellen imádkoztak a hívők, akik gyalogos zarándoklattal indultak el. A helyiek évszázados hagyományt tartanak fent a lápastói búcsúval és fogadalmi szentmisével.
Lápastó feletti homokdombos erdőrészt az 1698 és 1702 között engedéllyel szőlőheggyé alakította Kiskundorozsma Képviselő-testülete. Az erdőt kivágatták, a területet kb. 300 négyszögöles parcellákat alakítottak ki és eladták. A szőlő területeket a kialakított utakon lehetett megközelíteni minden gazdának.
Egy parcella megmaradt üresen, ahova az új község felépítette a csőszházat, elébe a feszületet és a harangot. A szőlőhegy körüli terület volt a Baromjárás akkori nevén. Az állatoktól úgy védték meg a szőlőhegyet, hogy mély árokkal vették körül. A fő bejáró utat pedig szálfákkal, kerítéssel zárták el.
A hitbéli teendők nagyon fontosak voltak. A területet megszentelték és évenként egy nap, mégpedig a Szentháromság vasárnapján minden tulajdonos és családja részt vett a közös misén, majd azt közvető megbeszélésen, amely során az öreggazda számot adott a közösségi vagyon helyzetéről, valamint a szőlők közötti utakon, ahogy nevezték „közökön” lévő fűtermést elárverezték.
1927-ben Zsombó tanyaközpontban, kb. 3 km-re templomot avattak. Akkor úgy határoztak, hogy a templomba mennek, ott jelennek meg a Lápastó szőlőhegyi gazdák. Jég verte el a szőlőhegyet. Megfogadták, hogy az évi Szentháromsági misét mindig megtartják a Lápostó szőlőhegyen. Innentől fogadalmi mise.
Önkormányzati és egyházközségi összefogással pályázatból 2007-ben a kereszt és harang is később pedig a csőszház is megújult. Misézőhelyet alakítottak ki a látogatók száma. A Lápostói keresztnél Szentháromság vasárnapján rendszeresen megtartják a szentmiséket.
