A közelmúltban újították fel a zákányszéki Szentháromság Templomot, melynek a része volt egy új liturgikus garnitúra is. Ezek a berendezések egy zsombói asztalos, Bálint Vilmos munkáját dicsérik, aki szerint egyházi bútordarabokat lelkület nélkül nem lehet készíteni.
– Eleinte csak két bútort szeretett volna Zoltán atya, viszont egyben megterveztem mindent, azután kérte a teljes szettet. Az a szerencsés helyzet alakult ki, hogy az ízlésünk nagyon hasonló, így egyszerű volt fényképeken is egyeztetni. Végül készítettünk egy szembemiséző oltárt, egy úgynevezett szerviz asztalt, valamint a Mária szobor és a Pietá talapzata is ekkor készült. – sorolta az asztalosmester.
A szembemiséző oltár a mérete és műszaki megoldásai miatt bonyolultabb szerkezet. A kész termék nem biztos, hogy visszaadja, mennyi munka volt vele. Például az elején lévő dombormű da Vinci Utolsó vacsora című festménye alapján készült CNC-vel, valamint már gyártás közben kellett megoldást találni a bútor kivilágítására, arra, hogy be lehessen rendezni húsvéti vagy karácsonyi jelenettel, továbbá véletlen derült ki az is, hogy elég gyakran mozgatják az oltárt. Ez utóbbit négy, a talapzatba rejtett vascsővel oldották meg.
– Egyházi bútorokat lelkület nélkül nem lehet készíteni. Kell a szentségét és nagyságát érezni. Nekem a Pietá is ilyen volt, kicsit sajnálom, hogy nem valósíthattam meg. Szerettem volna a Golgotára rátenni a latrokat két kicsi kereszttel. Aki ismeri a Bibliát, az tudja, hogy Jézus mellett volt egy jobb lator és egy bal lator a Golgotán. A bal lator mondta Jézusnak „szállj le a keresztről”, a jobb lator viszont megvédte, mondván ők bűnt követtek el, de Krisztus ártatlanul van a kereszten. Erre mondta a megváltó, hogy még aznap a paradicsomba jut vele együtt. Ha úgy nézzük a jobb lator volt az első gyónó. Ez a jelenet ugyan kimaradt, de pont az ilyen történetekre és lelkületre gondoltam, melyből sok van ezekben a bútorokban. – tudtuk meg Bálint Vilmostól, aki arra is kitért, hogy a fő profiljuk a bútorgyártás, mellyel 30 éve foglalkozik, az álma mégis az volt, hogy egyházi garnitúrán dolgozzon, és a legnagyobb művének tekinti a zákányszéki templom berendezéseit.
– A nyolcvanas évek óta dolgozom, akkor föl sem merült, hogy egyházi bútorokon dolgozzak, most teljesült a vágyam, emellett magam is vallásos ember vagyok. Alkalmazottam egy van, de segítőm rengeteg. Köztük van egy József nevű, 2000 éves ácsmester, nagyon sokszor ad tanácsot, és ebben a munkában is rengetegszer elhangzott a kérdés: „ Uram, Jézus, ezt most hogy oldjam meg?”. – mesélte a mester.
