A röszkei Páduai Szent Antal-plébánia szervezésében április 27-én tartották a Bálint Sándor hagyományőrző program megnyitóját a helyi polgármesteri hivatal Konferencia és Képzési Központjában.
Liszkay Tamás röszkei plébános a megnyitón elmondta, hogy azért választották Bálint Sándort a program névadójának, mert a szakrális népi kultúra ápolása jegyében megkezdett program a közösség hagyományainak őrzését segíti. A három évig tartó program uniós támogatással jött létre.
Gyulay Endre, nyugalmazott püspök beszélt Bálint Sándor életéről. A kommunizmus alatt intenzív megfigyelés alatt tartották, végül beperelték. Az ítélethirdetéskor az utolsó szó jogán Istenhez fohászkodott, nem szerette volna, ha harag keletkezik a szívében az iránt, aki a bíróság elé juttatta.
Barna Gábor, a Szegedi Tudományegyetem BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék vezetője A legszögedibb szögedi címmel tartott előadást. Bálint Sándor sokat tett azért, hogy a paraszti műveltség a magyar nemzeti kultúra része legyen. Röszke néprajzát is kutatta, ezért a röszkeiek számára különösen fontos a munkássága. A vallásosság vizsgálatát társadalmi, történelmi, európai összefüggéseiben végezte, a vallásos gyakorlatok értelmezése során nem választotta el a népit a hivatalos gyakorlatoktól. Végig hangsúlyozta a népi vallásosság közösségi jellegét. Bálint Sándor Jézus Krisztushoz mérte az életét, bár erről keveset beszélt, a naplóiban többször tett említést erről. Kiváló pedagógus volt, a diákjai szerették. Meghurcoltatása idején nagyon fájt neki, hogy nem taníthatott, amiért nem mondott le a hite gyakorlásáról.
Barna Gábor levetítette a jelenlevőknek Erhardt Ágoston, a Duna Televízió vezető szerkesztője által készített, Bálint Sándorról szóló dokumentumfilmet, amelyben hallható a tudós hangja, fényképeket láthatunk róla élete jellemző helyszínein, munka közben is.
Bálint Sándor boldoggá avatásának folyamatáról Kovács Gergely okleveles posztulátor, a Mindszenty Alapítvány képviselője tartott tájékoztatást. Előadásában kiemelte Bálint Sándor nyíltan vállalt hithűségét, és „soha ki nem alvó istenkapcsolatát”, amelyet egy ateista diktatúrában élt meg.
Gyulay Endre nyugalmazott püspök a rendezvény után a röszkei Páduai Szent Antal-templomban mutatott be szentmisét, amelynek homíliájában többek közt elmondta, Bálint Sándor élete végéhez közeledve Budapesten életgyónást végzett, s a gyóntatópapja később azt mondta, ilyen tiszta lelkű emberrel még nem találkozott. Gyulay Endre példaként állította a hívek elé Bálint Sándor Krisztushoz való hűségét. „Jézus Krisztus útja legyen a mi utunk is, tanítása pedig a mi igazságunk, hogy ezáltal életünk legyen” – zárta beszédét a püspök.
A Bálint Sándor hagyományőrző programok a röszkei Páduai Szent Antal Plébánia, Röszke Község Önkormányzata, és a röszkei Petőfi Sándor Művelődési Ház közös szervezésében valósulnak meg. A programokat Magyarország Kormánya és az Európai Unió Európai Szociális Alap támogatja.
Bálint Sándor 1904. augusztus 1-jén született Szeged-Alsóvároson, Szeged paraszti városrészében, paprikatermelő parasztcsaládban. Édesapja korai halála után édesanyja egyedül nevelte és taníttatta fiát. Rokonságán keresztül belülről ismerte meg az alsóvárosi paraszti társadalmat és azt a hagyományos életmódot, amelynek később kutatója lett. „A legszögedibb szögedi” a 20. századi magyar néprajz egyik legnagyobb alakja volt, munkássága Szeged és környéke, valamint a népi vallásosság kutatásában is kiemelkedő. Tudományos munkásságát mintegy félezer közleménye, tanulmánya és könyve őrzi.
Az elemi és a polgári iskola elvégzése után a piaristáknál érettségizett. Ez az iskola döntő szerepet játszott néprajzi érdeklődésének kialakulásában. Szegeden végezte az egyetemet. Solymossy Sándor vezetésével itt nyílt meg az ország első néprajzi tanszéke, itt lett 1933-tól díjtalan tanársegéd Bálint Sándor, majd itt habilitált 1934-ben a szellemi néprajz tárgyköréből magántanárrá. Bálint Sándor 1931 és 1945 között a szegedi katolikus tanítóképzőben, közben egy éven át Budapesten tanított. 1944-ben nyilvános rendkívüli egyetemi tanári kitüntetést kapott, nyilvános rendes egyetemi tanárrá pedig 1947-ben nevezték ki a néprajzi tanszékre.
A kommunista hatóságok Bálint Sándortól 1951 és 1956 között világnézeti okok és korábban vállalt politikai szerepvállalása miatt eltiltották a tanítástól, s fizetése meghagyásával az Egyetemi Könyvtárba osztották be munkára. Csak az 1956. október 23-i forradalom után, 1957 januárjától vehetett ismét részt az egyetemi oktatásban. Hosszú rendőrségi megfigyelés után, koholt vádak alapján azonban 1965-ben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, s 1966. február 1-én nyugdíjba kényszerítették. Bálint Sándor 1980. május 10-én autóbaleset következtében Budapesten hunyt el.
Már életében nagy tisztelet övezte. 1995 nyarán a rokonai, kollégái, barátai ismerősei által írt több ezer levelet, magnófelvételeket adtak át Gyulay Endrének, a Szeged-Csanádi Egyházmegye akkori püspökének, aki – látva, hogy a szegedi néprajztudós élete az egész magyar társadalom számára példa lehet – elindította Bálint Sándor boldoggáavatási eljárását. 2005-ben fejeződött be a folyamat egyházmegyei szakasza. Az összegyűjtött anyagokat 2007-ben küldték el a Vatikánba, ahol 2012-ben készült el az úgynevezett positio (az egyházmegyei vizsgálatok után elkészült, az ügy összefoglalását – köztük 24 tanúvallomást – tartalmazó kötet). A szakértői vélemény Bálint Sándor életszentségét igazolta, azaz a néprajztudós élete, működése méltó a boldoggá avatási eljárásra.
Forrás: Magyar Kurír