Igazi karácsonyi ajándék volt a szeged környéki paprikásoknak és magának az írónak is annak a könyvnek a kézhez vétele, mely a szegedi fűszerpaprika történetét foglalja össze. Az író a témában talán a legszakavatottabb hazánkban, hiszen évtizedek óta maga is fűszerpaprika-feldolgozással foglalkozik, ráadásul múzeumot is működtet szintén a paprikáról. A röszkei PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum vezetője, Molnár Anita 2021 decemberében mutatta be új könyvét, A szögedi paprika címmel.

A könyvet két helyen is sikeresen bemutatták: Szegeden, a paprika hazájában és Röszkén, az “ősfészekben”. A röszkei esemény igazi ünnep volt. Eljöttek Vastag József, egykori röszkei tanító gyermekei, Tombácz Aranka, aki fiatal lányként fűzi a paprikát a könyv hátsó borítóján, Molnárné Szekeres Judit és Fejes Ferenc, a Szentmihályi életutak-kötetek szerzői és több paprikás család leszármazottai.

A Szánthó-hagyaték, a múzeum és a könyv

Molnár Anita paprikás faluból, paprikás családból származik. A bennfentes szemszögéből és tudásával írta meg Szeged emblematikus növényének, a szegedi fűszerpaprikának 200 éves történetét. A szerző történelem-angol szakos tanárként tanult bele a családi paprikafeldolgozó üzem irányításába, és hozott létre magángyűjteményt, ahol 2008 óta fogadja a vendégeket és mesél a szegedi fűszerpaprika növény és -ipar történetéről.

A könyvbemutatókon a szerző, Molnár Anita saját motivációit, személyes kötődését és a könyv megszületésének mérföldköveit hangsúlyozta.

„Ennek a könyvnek a története 15 évvel ezelőtt kezdődött. Édesapám, Molnár Albert megvásárolta a szentmihályi paprikamalmos Szánthó család hagyatékát, és ezt látva született meg édesanyám fejében a múzeum létrehozásának gondolata, hiszen benne voltunk a szegedi paprika kellős közepében: Röszke paprikás falu a kezdetektől, a termelőszövetkezet háztáji földjein paprikát termeltünk, a rendszerváltás után a szüleim paprikamalmot és szárítót építettek. Én fogékony voltam a múzeum gondolatára. Eredetileg történelem-angol szakos tanár vagyok, első dolgom volt elolvasni Bálint Sándor A szegedi paprika című könyvét, aki a szegedi paprikázás virágkorának tanújaként megírta a szegedi paprika gazdaság- és társadalomtörténetét.”

Könyvismertető: Szeged és a paprika közös története

A szögedi paprika című könyv a legkülönfélébb szemszögből írja le a szegedi paprika történetét: gazdaság- és társadalomtörténet, várostörténet és irodalom, néprajz és ipartörténet adják az alapot. A szerző elmeséli a paprikanövény Szegedre érkezését, hogyan vált a szegények fűszeréből édesnemes paprikává, hogyan segítette hozzá parasztcsaládok ezreit ahhoz, hogy iparos-kereskedővé váljanak. Továbbá, hogy milyen kereskedelmi, kutatási és vizsgálati ambíciók alapján vált világhírű exportcikké a szegedi paprika, majd hogyan változtatta meg az állami paprikázás a paprikás ipart és társadalmat, város és vidék kapcsolatát, a szegediek érzelmi kötődését a paprikához és hogyan élte túl a rendszerváltást a szegedi paprika.

Természetesen a könyv nem lenne teljes receptek nélkül: A gasztrotörténeti bevezetés után Szeged legemblematikusabb csárdáit mutatja be a szerző és közöl halászlé és paprikás halétel leírásokat, kakaspörkölt-, pacal- és gulyásreceptet.

A könyv gazdagon illusztrált, a fotókon megelevenedik a régi szegedi paprikatermesztők, kutatók, márkák és piacok világa, a szocialista termelőszövetkezeti-nagyvállalati kooperáció és a mai fűszerpaprika termesztés és feldolgozás valósága. Interjúk, visszaemlékezések, irodalmi írások és újságcikkek teszik érdekessé és olvasmányossá a könyvet. A címválasztás tisztelgés Bálint Sándor néprajztudós A szegedi paprika (1962) című könyve előtt.

A könyvbemutató üzenete: hozzuk vissza Szegedre a paprikát!

„Mire a könyvem befejeztem, rájöttem, hogy a paprika sokkal több, mint egy hozzávaló. A paprika segített a nagy árvíz után családok ezreinek, hogy újrakezdjék életüket. Óriási társadalmi hatása volt. Ha nincs árvíz, lehet, hogy paprika sincs. Ha nincs paprika, lehet hogy napsugaras házak sincsenek, mert a paprikából tellett a flancra, a napsugaras oromzatra.

Másra is rájöttem a múzeumi találkozásokból. Ünnepeink kihagyhatatlan fűszere a paprika…Mégis óriási ellentmondás van ma a között, ahogyan a külső szemlélő látja a paprika kultúránkat és ahogyan a szegediek saját paprikás múltjukat nézik. Többször is elcsodálkoztam, hogy milyen messziről képesek eljönni emberek a múzeumba. Ausztráliában, Koreában és Kanadában tudják, hogy a paprika magyar fűszer és hogy Szeged a paprika hazája. Ők nem elsősorban paprikáért jönnek, hanem a legendára kíváncsiak. Ennek az ellentmondásnak a feloldásához a kulcs a szegediek kezében van. Személyes indíttatásom a könyv megírására elsősorban ebben rejlik: visszahozni Szegedre a paprikát.

A szögedi paprika című könyvem, remélem, mérföldkő és az első lépés abban, hogy visszahozzuk Szegedre a paprikát: kiállítás, paprika ház, látványosság, ételek, füzérek, főzések formájában”.

„…hogy a legenda ismét láthatóvá váljon.”

Ma is több száz család termeli és dolgozza fel a paprikát Szeged környékén, ma is ünnepeink fűszere a paprika. Lakodalom, ballagás, karácsony alig múlik el halászléfőzés vagy bográcsozás nélkül, újra kultusza van a főzésnek, a kihagyhatatlan hozzávaló pedig a paprika.

Szeged a paprika hazája. Miért nem látható a legenda a paprika hazájában, a város marketingjében? Miért is nem vagyunk rá büszkék? Molnár Anita szerző célja, hogy a legenda, amit a Szegedre látogató külföldiek és magyarok keresnek, a szegedi paprika története ismét láthatóvá, megismerhetővé váljon és a szegediek újra büszkék legyenek termékükre. A szerző reményei szerint a könyv első lépés lehet abban, hogy a Szegedért elkötelezettek, a szegedi lokálpatrióták, szegedi szervezetek és turisztikai szolgáltatók összefogjanak és kiállításon, múzeumon, eseményeken vagy kiadványokon keresztül mutassák be a szegedi paprika történetét.

Molnár Anitával a Tiffany című életmódmagazinunk stábja készített interjút a röszkei könyvbemutatón.