A honvédelmi miniszter nyitotta meg a mórahalmi kiállítást

1140
„Az első világháború-alulnézetből” címmel országos szinten is egyedi beltéri kiállítás nyílt az Ezer Év Parkjában. A közel 500 relikvia és műtárgy olyan részletgazdag módon tárja elénk az első világháborút, amelyet ez idáig nem lehetett látni.
A tárlatot Szalay-Bobrovniczky Kristóf nyitotta meg kedden délután. Magyarország honvédelmi minisztere arról beszélt, hogy a kiállítást végig járva megdöbbentő és felemelő, hogy ennyi vér, veszteség, halál és könny után még mindig egy nyelvet beszélünk, épül, szépül, él és virágzik, terveket sző a nemzet. Mint fogalmazott, a háborúnak több síkja van. A vezérkar, a politikusok térképek felett hoznak világformáló döntéseket, ez a tárlat azonban nem róluk szól. Hanem azokról, akiket ismerünk, akiknek foghattuk a kezét, ismerjük az arcát, ha máshogy nem is, de fotókról, vagy az emlékeinkből.
„Az az áldozat pedig, amelyet ők hoztak életük árán is akár, kötelez bennünket. Kötelez arra, hogy megőrizzük a békét, a józan ítélőképességünket, higgadságunkat ebben a feszültségekkel teli időszakban is. Erő kell a békéhez, lelkierő is, amihez pedig ez a kiállítás is hozzásegíthet bennünket.”- hangsúlyozta a miniszter.
Nógrádi Zoltán, Mórahalom Város polgármestere köszöntőjében a szegedi 46-osokról szólt, akik a messzi távolban adták életüket hazájukért. 1100 apa, fiú és férj távozott az 1. világháború idején az ismeretlenbe, sokan pedig nem jutottak haza.
„Ahogy az én négy dédnagyapám se. Családommal már csak a mórahalmi világháborús emlékműnél tudunk fejet hajtani előttük és a többi hős katona előtt. Ez a kiállítás a katonasorsot mutatja be, és az itthon maradottakét. Az, hogy ez a tárlat megszülethetett itt Mórahalmon a honvédelmi miniszter megnyitójával, beírja magát a város történelmébe. És talán bízhatunk abban is, hogy a gyűjtemény állandó bemutatóhelyet kap a térségben, a szegedi 46-osok vigyázó tekintete mellett.”-zárta szavait a polgármester.
A gyűjtemény egyes tartalmai felbecsülhetetlen értékűek, érzékletesen bemutatják, hogy a hétköznapi ember szemszögéből, azaz alulnézetből milyen is volt az első nagy világégés. A tárlaton láthatóak tüzérségi aknák, fegyverek, kitüntetések, csapatjelvények, tiszti levelek a szibériai hadifogságból, magyar katonai emlékek a távoli Szamarkandból, hadirokkantak által készített alkotások, vagy például a József főherceg aláírásával ellátott levél is.