„Honnan is kezdjem? Talán az ezeréves nagy fa árnyékából kellene elmesélnem homokország történetét. Vagy talán a szélben aranylóan csillogó homok rajzolta dombhalomról. Mindegy is, hiszen ugyan oda fut minden út, mi Szögedének alsóközpontjától keringve, szeretett hazám egyetlen sivatagáig vezet.” Így kezdte Kautzky Armand színművész Mórahalom városnapi ünnepségsorozatának záróakkordját, az ünnepi gálaműsort. A város egy olyan színházi és zenei élményt álmodott színpadra, melyet a nézők sokáig a szívükben hordoznak majd.
Szeptember elsején, napnyugtához közeledve megtelt a Pramonád téren felállított nagysátor, s mindenki izgatottan várta, hogyan koronázza meg Mórahalom a születésnapi rendezvényeket. A gálaműsor előtt Nógrádi Zoltán beszélt szeretett szülővárosáról. A polgármester nem csupán a 30 éves időszakot ölelte fel gondolataival, hanem megemlékezett arról a nyolcgenerációnyi emberről, akik hozzásegítették a települést a mai sikerekhez. A városvezető elmondta, hogy a tanyai emberek szívóssága, munkaszeretete tiszteletet érdemel, melyet ő maga szüleitől is megtanult. A város mind a 7000 lelke egy közösséget alkot, s igazi otthona a tősgyökeres mórahalmiaknak és a beköltözőknek is – hangsúlyozta a polgármester. Majd hozzátette: azt reméli, azért dolgozik, hogy valódi értékeket kapjon a várostól minden gyermek, s a szülőföld gyökereit ne engedje el soha.
Az ünnep lehetőséget adott egy új díszpolgári cím adományozására is. Első alkalommal díjazott a város Képviselő-testülete olyan személyt, aki nem Mórahalmon született és nem is él a településen. Palánkai Tibor keze nyoma azonban ettől függetlenül a legtöbb mórahalmi épületen fellelhető. Az építész közel 20 éve van kapcsolatban a várossal, a sorozatos felkéréseknek eleget téve többek között oktatási intézményeket, lakóingatlanokat, az Aranyszöm Rendezvényházat és legutóbb a Kolo Szerb Kulturális Központot álmodta meg a tervezőasztalon, melyek azóta is a város arculatának szerves részei. Az Ybl-díjas építészmérnök Nógrádi Zoltántól vette át kitüntetését.
A gála ezek után magyarságunk ezer éves múltját elevenítette fel a legkiválóbb művészek közreműködésével. A látványos és mesterien megkomponált műsor részese volt Kautzky Armand mellett Pintér Tibor, a Nemzeti Lovas Színház igazgatója, Benkő Péter kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, Buch Tibor színművész, Mohai Gábor rádiós és televíziós műsorvezető, előadóművész, Sasvári Sándor Jászai Mari-díjas és EMeRTon-díjas színművész, énekes, László Boldizsár operaénekes, Tóth Renáta énekesnő, Kovács Nóri népdalénekes, a Népművészet Ifjú Mestere és Kalapács József rockénekes. A műsorban ismert dalok és versek hangoztak el átszelve nemzetünk történelmét, s beleszőve Mórahalom múltját is. A Pírma-díjas Akropolisz Táncszínház mindezt tánclépéseivel és kosztümjeivel illusztrálta, az összképet a közönség sorra tapssal jutalmazta. A Dél-Alföld vidám hangulatú táncait pedig a Szeged Táncegyüttes hozta el Mórahalomra. A gála üde színfoltja volt a mórahalmi Szekeres Eszter szavalata, aki nélkül nem lett volna teljes a városról szóló ünnepség.
A dolgos és kitartó munkával teli hétköznapok feledésbe merülhettek az ünnepi programok idejére. A városvezetés célja tehát megvalósult: megálltunk egy kicsit ünnepelni, örültünk a város elért eredményeinek, méltó emléket állítottunk elődeinknek. A munka folytatódhat a kijelölt úton a következő években is.
A gálaműsor e szavakkal zárult:
„Bár azt tartják, Mórahalom homokra épült, de mi tudjuk, alapja sziklaszilárd. Mert kötőanyaga az itt élő emberek munkaszeretete, szorgalma, igényessége, hűsége és hite. Mindez biztosítéka, hogy az itt élők és a hozzánk látogatók egy élhető város, élni akaró és szerető közegében találkozhassanak egymással. (…)
A mi 30 évünk, egy messzi jövőből visszanézve, úgy hat majd, mint ezeréves magyarságunk múltból vett emlékképei. Hitünk, kitartásunk, Isten előtti alázatunk, s a teremtés gondviselő jósága segítse a mi városunk sorsát tovább! Hiszen egy hazánk van, Mórahalom!”
