A Homokhátság szikes tavai ma már a természetvédelem frontvonalában állnak. Az egyre súlyosbodó vízhiány és az éghajlatváltozás drasztikusan alakítják át ezeket a sérülékeny élőhelyeket, amelyek valaha madarak, növények és apró élőlények ezreinek adtak otthont. Mórahalom térségében több tó mára a kiszáradás szélére került. Erre a válsághelyzetre reagálva indult el a SPArrow nevű, határon átnyúló magyar–szerb projekt, amely a helyi termálvíz újszerű hasznosításával próbálja megmenteni a régió értékes ökoszisztémáit.
Közös fellépés a természetért
A projekt hivatalos neve: „Fenntartható megoldások kidolgozása a helyi ökoszisztémák helyreállítására úttörő módon: elhasznált gyógyvíz felhasználása.” A program összköltsége közel 200 ezer euró, amelynek döntő részét – mintegy 170 ezer eurót – az Európai Unió IPA-programja biztosítja. A SPArrow 2024. június 1. és 2025. november 30. között valósult meg, vezető partnere Mórahalom Városi Önkormányzata, míg a szakmai hátteret többek között az Újvidéki Műszaki Tudományok Kara támogatja.
A termálvíz új élete
A projekt ötlete meglepően egyszerű, ugyanakkor forradalmi: a mórahalmi Szent Erzsébet Gyógyfürdőből nap mint nap elfolyó, elhasznált termálvizet nem szemétként, hanem értékes erőforrásként kezelik. Egy új csatorna- és gátrendszer kialakításával a vizet célzottan irányítják majd a Homokhátság peremén található szikes tavak felé.
A rendszer kulcselemei a zsilipek, amelyek segítségével pontosan szabályozható a vízszint. Így a szakemberek képesek lesznek utánozni azt a természetes vízdinamikát, amelyet korábban a csapadék és a talajvíz biztosított – ám az utóbbi évek súlyos aszályai miatt ez a folyamat megbomlott.
Vízpótlásnál jóval több
A SPArrow célja nem pusztán annyi, hogy vizet juttasson a kiszáradó tavakba. A projekt a Homokhátság sóstavainak és szikes pusztáinak teljes ökológiai revitalizációjára törekszik. A természetes vízháztartás helyreállítása ugyanis kulcsfontosságú a madárvilág, a szikes növényfajok és a nedves élőhelyekhez kötődő más élőlények fennmaradásához.
A projekt szakemberei szerint, ha sikerül stabilizálni a vízellátást, a területek újra képesek lesznek az önfenntartó működésre. Ez nemcsak a biodiverzitás szempontjából jelent áttörést, hanem a helyi közösségek számára is: az élőhelyek helyreállítása növeli a térség ökoturisztikai vonzerejét, és hosszú távon gazdasági előnyöket hozhat.
Remény a jövőre
A szikes tavak megmentése nem csupán helyi ügy. A Homokhátság élőhelyei országos és nemzetközi szinten is egyedülállóak, és eltűnésük súlyos ökológiai következményekkel járna. A SPArrow projekt azt mutatja, hogy a környezeti kihívásokra is adhatók kreatív, fenntartható válaszok – akár olyan források felhasználásával is, amelyeket eddig csupán mellékterméknek tekintettek.
Ha a mórahalmi kezdeményezés sikerrel jár, példaértékű modellként szolgálhat más, kiszáradással küzdő területek számára is. A természet visszakaphatja azt, ami valaha az övé volt – és mindehhez néha elég egy új nézőpont, egy maréknyi innováció és jó adag elszántság.
