Nemcsak az ismeretátadást, hanem az értékközvetítést is szolgálja a mórahalmi KAPOCS Népfőiskola, amelynek alapító ünnepségén Lezsák Sándor azt hangsúlyozta, hogy meg kell szerveznünk önmagunkat, és keresztény nemzetünknek minden forrását mozgósítani kell annak érdekében, hogy helyt tudjunk állni ebben a világban. Forrás: szegedma.hu
„Mórahalom önkormányzata együttműködő partnereivel, nemzeti örökségünk megőrzése, a felnövekvő generációk erkölcsi, szellemi és testi fejlődése, az önszerveződő csoportok segítése érdekében megalapítja a KAPOCS Népfőiskolát” – olvasható az alapító dokumentumban, amelyet tizenegyen láttak el kézjegyükkel az Aranyszöm Rendezvényházban.
A közösségek fontosságát hangsúlyozta a népfőiskola alapító ünnepségén Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Népfőiskola vezetője. Mint elmondta, minden emberben van képesség, tehetség, nincs tehetség nélküli ember, csak tehetség nélküli pedagógus van, vagy tehetség nélküli politika van. Szerinte a politikának felelőssége és lehetősége, hogy olyan helyzeteket teremtsen, amelyben az egyéntől kiindulva az érdeklődők sokaságát megerősítse, és a közösségek formálódását ezzel segítse. Hozzátette, tanúja volt annak, miként is formálódtak a mórahalmiak egy közösséggé, jelen volt, amikor egy nemzeti ünnepen mindössze hatan koszorúztak, s akkor is, amikor megszámolni sem tudták azokat, akik egybegyűltek ünnepelni. Példaként elmondta, járt a homokháti kisvárosban akkor is, amikor a határon nagy baj volt, és tapasztalhatta, hogy az egészséges veszélytudat megvan az mórahalmi emberekben, hiszen amikor még nem volt kerítés a határon, akkor is megszervezte önmagát a település. Úgy értékelt, a homokháti kisvárosban élő közösségnek alapvető gondolata az volt, hogy elsősorban a magunk erejére számíthatnak, abban bízhatnak, s fejleszteni kell azokat a kapcsolatokat, amelyek mögött bizalmi tőke is van.
Kijelentette, a népfőiskolában három kulcsszó van: az érték, a sikerélmény és a veszélytudat. Lezsák Sándor azt mondta, fel kell fedezni az értéket, és azt értékesíteni, hogy annak segítségével el tudjunk igazodni a világban. A sikerélmény adhat igazán olyan egyéni és közösségi erőt, amelynek forrása a népfőiskola, amelynek helyzeteket kell teremtenie, hogy az a tehetség és képesség, amely mindenkiben benne van, kamatozhasson. A veszélytudattal kapcsolatban megjegyezte, ezt a Mórahalmon és környékén élők pontosan érzékelik, tudják, mi fenyegeti hazánkat és Európát. „Bizony meg kell szervezni önmagunkat, és keresztény nemzetünknek minden forrását mozgósítani kell annak érdekében, hogy ebben a világméretű nagy küzdelemben helyt tudjunk állni” – fogalmazott az Országgyűlés alelnöke. Hozzátette, ebben a helytállásban segíthet a kárpát-medencei népfőiskolai hálózat, amely reményei szerint nemcsak elképzelés szintjén marad. A Nemzeti Művelődési Intézettel kialakult szorosabb kapcsolat is segítheti a folyamatot, hogy a következő évtizedben megvalósítsák a terveket. Lezsák Sándor zárásként azt mondta, ennek a folyamatnak egyik fontos állomása a KAPOCS Népfőiskola megalapítása is, amelynek határon túli partnerei is vannak.
E tájat kell szebbé, gazdagabbá tenni
Nógrádi Zoltán polgármester az ünnepségen emlékeztetett, a történelem során a népek örökösen versenyt futottak egymással, hol földért, máskor aranyért vagy éppen a vízért, s ez nem szűnik meg napjainkban sem, ma az egzisztenciáért, a jólétért zajlik ez. „A népek versenyt futnak szellemi és fizikai egészségükért, önbecsülésük és önbizalmuk megteremtéséért is. Ebben a versenyfutásban a Kárpát-medencében, Európa szívében a magyar nemzet különb erőfeszítéseket tesz, mint bármely más nemzet. Feladatunk az, hogy jelen küzdelemben, ebben a versenyfutásban megtaláljuk a magunk szerepét, olyat, amit unokáink is emelt fővel tudnak vállalni Európa bármely szegletében” – fogalmazott Mórahalom polgármestere.
Kitért arra is, hogy mai világunkban az a legkárosabb eszme, amikor az egyén és a közösség közé vagylagos relációt teszünk, vagy az érdekellentéteket ültetjük el. Szerinte az az egyik legfontosabb feladat, hogy alapvető, keresztény értékeinket és mindazon törekvéseket, amelyek elődeinket egységbe kovácsolták, s amelyek létrehozták ezt a hazát és otthont, át kell tudnunk adnunk. „Ezzel a népfőiskolával nemcsak az ismeretátadás, hanem értékek közvetítése is feladatunk. Az a dolgunk, hogy a legfiatalabb generációt gondozzuk, és ahogyan a család igyekszik a jövő perspektíváját számukra, úgy nekünk közösségi szinten is támogatnunk fiataljainkat. Feladatunk, hogy szebbé tegyük otthonunkat, ezt a tájegységet, ezt a sivatagot, amely kertészeti kultúrája révén gyönyörűséges. Ezt a tájat kell szebbé, gazdagabbá tennünk, s ennek eszköztárába vesszük fel ezt a népfőiskolát” – fűzte hozzá a homokháti kisváros első embere.
Az alapítólevelet Lezsák Sándoron és Nógrádi Zoltánon kívül ellátta kézjegyével Kary József a Nemzeti Művelődési Intézet Közszolgáltatási Igazgatóságának igazgatója, Királyhalom, Magyarkanizsa, Horgos, Zákányszék, Röszke, Domaszék polgármestere, valamint a mórahalmi Gazdakör és a Nagycsaládosok Egyesületének vezetője is.
A két és fél órás rendezvényen Harangozó Imre néprajzkutató az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola negyedszázados történetét vázolta fel, amelyhez kapcsolódóan sziszegős csángó nyelvjárás is énekelt Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes. A művésznő kerámiából egy tárlat is nyílt az Aranyszöm Rendezvényházban. Juhász Antal néprajzkutató Tanyák, tanyai emberek Szeged vidékén 1964-2000 című kötetét is bemutatták, a szerzővel Kertész Péter, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatója beszélgetett.
Fotók: Gémes Sándor
