Forrás: Szegedma Hírportál
A megyei közgyűlés elnöke szerint a fejlődés záloga és egyetlen járható útja Szeged, Hódmezővásárhely és az 58 további település összefogása, közös gondolkodása. A befektetésösztönzés az egyik kulcskérdés, ezt elősegítendő megyei befektetésösztönző térkép készül. Kakas Bélával a 2017-es esztendő fő feladatait és kihívásait vettük számba.
„Nem ülünk a babérjainkon, hanem kötelező és önként vállalt feladatainkon keresztül igyekszünk minden olyan lehetőséget megragadni, melyeknek pozitív hozadéka van a megye és az itt élő emberek számára egyaránt” – vont mérleget a tavalyi utolsó közgyűlésen a 2016-os esztendőről Kakas Béla, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, aki úgy értékelt, munkával teli eredményes évet hagytak maguk mögött, és egy sok lehetőséggel teli új esztendő küszöbén állnak. „Bátran léphetjük át ezt a küszöböt, mert az elmúlt két évben számos alkalommal bizonyítottuk, hogy nem ugrunk el a munka elől, sőt folyamatosan keressük az új és újabb lehetőségeket” – mondta akkor az elnök, akivel most közösen léptünk be a 2017-es évbe, hogy áttekintsük a megye előtt álló kihívásokat, feladatokat. Arra is kértük, fogalmazza meg, miben látja a megye küldetését a következő időszakra nézvést.
Beruházáscunami éri el Csongrád megyét
„A hosszú évek óta tartó gondos tervező munka és előkészítés után a 2017-es esztendőben a legfontosabb feladatunk a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtása. Az előző esztendőben megjelentek végre a kiírások, az értékelések után a következhet a támogatási szerződések megkötése, majd a közbeszerzési eljárások lebonyolítása, utána pedig kezdődhetnek a kivitelezések. Tulajdonképpen egyfajta cunamira várunk, hiszen az illetékességünkbe tartozó 58 település az 5 prioritás 13 intézkedés 19 felhívására számos pályázatot adott be, és most joggal bíznak a pozitív elbírálásban. Bátran állíthatom, a települések az elmúlt ciklusokban megtanultak jól és eredményesen pályázni, illetve hatékonyan bánni az uniós pénzekkel, így felkészült polgármesterek várják most a lehetőségeket. A kormányzati célkitűzéshez igazodva mindenki arra törekszik most, hogy 2019-ig maximálisan lehívjuk a rendelkezésünkre álló uniós forrásokat, melynek során kiemelten figyelünk a munkahelyteremtésre és a gazdaságélénkítésre. A szükséges és elengedhetetlen infrastruktúrafejlesztés mellett a 2014-2020-as támogatási időszakban a gazdaságfejlesztés az új elem, egyben a kulcs: fontos feladattá vált az ipari parkok létesítése, a helyi gazdaság élénkítése, ennek kapcsán pedig a településeknek kezet kell fogniuk a versenyszférával. Csongrád megyének élnie kell a határon átnyúló magyar-szerb és magyar-román pályázati rendszer adta lehetőségekkel is, ahol a megyei önkormányzat örömmel vállalja fel a koordinációs szerepet. Így aztán azt mondhatom, a kötelező feladataink ellátása mellett az önként vállalt feladataink tartalmukban és nagyságrendjükben sem elhanyagolhatóak: éppen ebben a határon átnyúló pályázati rendszerben szeretnénk megalapozni például a Kárpát-medencei ipari kendertermesztési programunkat” – kezdte az elnök.
Példát mutat a paktumprojekt
Kakas Béla kiemelte, Csongrád megye fejlődésének érezhető és látható lendületet ad majd a 29,19 milliárd forintnyi TOP-forrás, valamint a határon átnyúló rendszerek 300 millió eurós támogatási kerete. A települések – mint arról fent említést tett – nem a nulláról indulnak, így a kohéziós-felzárkóztatási politikának szép és kézzelfogható eredményei lesznek megyénkben. „Nem életszerű és nem megengedhető ugyanakkor, hogy a települések a megye legnagyobb városa nélkül gondolkozzanak és tervezzenek, hiszen egyrészt Szegedre is érkezik több mint 30 milliárd forint TOP-forrás, másrészt a megyeszékhely stratégiai szerepet tölt be a határ mentiségben, a Temesvár-Arad-Szeged háromszögben is. Egymáshoz kapcsolódó fejlesztésekben és közös projektekben kell tehát gondolkodnunk. Jó példa erre a munkaerő-piaci egyensúly megteremtését célzó közös paktumprojekt, melyben kiválóan együtt tud dolgozni a megyei önkormányzat, a kormányhivatal és Szeged városa. Most, hogy a munkanélküliségi adatok egyre pozitívabb képet mutatnak, a megfelelően képzett munkaerő hiánya okoz problémát. A foglalkoztatási együttműködésről szóló paktumprojekt a két dimenziót párhuzamosan kezeli mind a képzések, mind a támogatások szintjén – melyek a településeken valósulnak meg –, és a megyei önkormányzat ernyőszerepet tölt be” – ismertette az elnök.
Segítő jobb a településeknek
A TOP végrehajtása kapcsán megemlítette, a települések többsége rendelkezik pályázatokkal foglalkozó szakemberekkel, ugyanakkor a megyei önkormányzat felkészült arra, hogy szakmailag is segítse őket. „Mi is létrehoztuk a saját tulajdonú, fejlesztéssel foglalkozó kft.-nket, mely az előkészítés után a menedzselésben is felajánlotta, felajánlja segítségét a településeknek. Jellemzően a kisebbek kérnek és kapnak segítséget, a jelen állás szerint a települési pályázatok 40-45 százalékában projektmenedzselési feladatait végezheti a Csongrád Megye Fejlesztéséért Nonprofit Kft.” – tudtuk meg.
Fókuszban a gazdaságfejlesztés
Mit tapasztalnak majd 2017-ben a Csongrád megyei települések lakói ebből a küszöbön álló pályázati cunamiból? Megkezdődnek-e a konkrét kivitelezési munkálatok is? – érdeklődtünk az elnöktől. „Igen, az öt TOP-prioritáshoz tartozó tizenkilenc felhívás közül számos területen meg is indulhat a projektek konkrét kivitelezése. Az első negyedévben már megtörténnek az értékelések, ami azt jelenti, hogy a második negyedév elejétől megjelennek a szakemberek és a munkagépek is a Csongrád megyei településeken. Elsőként hadd emeljem ki a települési közösségi rendezvények, város- és falunapok, a civil szervezetek támogatását, de ugyanígy megkezdődnek a kistelepüléseken a bölcsőde- és óvodafelújítások, a szociális és egészségügyi intézmények korszerűsítései – mind százszázalékos uniós támogatással. Jellemzően épületenergetikai korszerűsítésekről van szó, tehát a nyílászárókat, a fűtési rendszereket cserélik majd ki, emellett számos pályázat célozza a környezettudatosságot, a megújuló energiák hasznosítását, termálkutak fúrását, napelemek telepítését. Ami a mobilitást illeti, a négy és öt számjegyű utak, illetve a kerékpárutak rendbe tételére is jutnak majd források, itt az állami közútkezelő állította fel a fontossági sorrendet. Az útfelújítások vonatkozásában 2017 a tervezés időszaka, az aszfaltozás 2018-ban indul. Ahogy már utaltam rá, megkülönböztetett figyelem jut a gazdaságélénkítésre. Ez a dimenzió már a bölcsőde- és óvodafelújításoknál is megjelenik, tekintettel arra, hogy ezek az intézkedések elősegíthetik a szülők, jellemzően az édesanyák munkába állását. Kiemelten fontos a települések versenyszférával ápolt kapcsolatának megerősítése, ennek érdekében ipari parkok, ipari kertet létrehozására pályáztak a helyi önkormányzatok. Ugyanígy jelentős cél a helyi piacok fejlesztése, a fedett piacok megteremtése, hogy a megteremt áru minél közelebb, minél gyorsabban és minél modernebb körülmények között juthasson el a fogyasztókhoz. A turizmus is központi szerepet élvez a gazdaságfejlesztés vonatkozásában, de e tekintetben azt vártuk és várjuk a településektől, hogy desztinációban, egymást erősítő, egymáshoz kapcsolódó beruházásokban, illetve rendezvényekben gondolkodjanak. Hiszek benne, hogy a települések közös gondolkodásával, összekapaszkodásával megalapozható a jelenleginél erősebb és intenzívebb Csongrád megyei turizmus, aminek a koordinációja a későbbiekben szép és komoly feladatot jelenthet akár a megyei önkormányzatunk számára” – mondta az elnök.
Erősödő együttműködés a hármashatár mentén
A határon átnyúló magyar-román és magyar-szerb pályázati rendszerben a tervek szerint mintegy 300 millió euró nagyságrendű fejlesztési forrással számolhat Csongrád megye, e két területen is sok feladat és munka vár a megyei önkormányzatra 2017-ben – folytatta Kakas Béla. „A szerb-magyar programban már lejárt a stratégiai vezérprojektek elkészítésének határideje, most a bírálat előkészítése zajlik. A nyílt rendszerben január végéig lehet benyújtani a települési, tartományi-megyei vagy civil együttműködéseken alapuló pályázatokat. Mi magunk a DKMT-n keresztül segítettük elő a partnerkeresést. Ami a terveket illeti, szeretnénk megvalósítani például a Kübekháza-Rábé-Óbéba közötti kerékpárutat, de Ásotthalom, Röszke és Zsombó is adott be pályázatot kerékpárutakra, és a túljelentkezés miatt nem lesz könnyű dolga a bírálóbizottságnak. Kiemelt területek a közös, határon átnyúló vízgazdálkodás és katasztrófavédelem, valamint a határátkelőkhöz kapcsolódó utak fejlesztése. Úgy gondolom, ha sikerül felgyorsítani a bírálati szakaszt, a második negyedében már látványos eredményekről számolhatunk be ebben a szerb-magyar pályázati rendszerben. A román oldalon még a felhívásokra várunk, illetve nem zárult még le az állami támogatás tisztázásának kérdése, ami a legújabb román állásfoglalás szerint az egészségügyet is érinti, így komoly értelmezési és jogharmonizációs kérdéseket kell még tisztázni. Ha a román irányító hatóság álláspontja marad érvényben, akkor megvan a veszélye annak, hogy ellehetetlenülnek az egészségügyi projektek, ami azért lenne nagy baj, mert egyébként a stratégiai projektek előkészítésekor Csongrád és Temes, illetve Arad, Hajdú-Bihar és Bihor, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyék együttműködésében is egyértelműen ez számított súlypontnak. Remélem, sikerül áthidalni ezt a problémát. Fontos információ továbbá, hogy bár a román félnél van az irányító hatóság és a technikai segítségnyújtó iroda, de minden magyarországi megyében is lesz információs pont, ahol a magyar oldali leendő pályázók információt és segítséget kaphatnak. Ezek az infópontok a megyék gondozásában működnek majd, nálunk tehát itt Szegeden, a Belvedere-palotában található megyeházán érhetik el az érdeklődők” – tájékoztatott. Hozzáfűzte, Csongrád megye és román partnerei kooperációjában történelmi esély villant fel azzal, hogy odaát a korábbi Temes megyei elnök, Sorin Grindeanu lesz a miniszterelnök, akivel remek személyes és szakmai kapcsolatot alakított ki az elmúlt időszakban, és számos konkrét közös programot is előkészítettek már.
A megye szereplői csak együtt lehetnek sikeresek
2016 decemberében számos, Szegedet és Hódmezővásárhelyt érintő komoly kormányzati fejlesztéssel kapcsolatosan jelent meg hír. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig az elmúlt esztendő végén több interjújában beszélt arról a politikai tervéről, miszerint a két megyei jogú városnak a következő évtizedben kvázi össze kell nőnie, a közöttük elterülő ipari parkokkal 300 ezres, gazdaságilag versenyképes agglomerációt kell alkotnia. Kakas Bélától arról is érdeklődtünk, személy szerint neki mi a véleménye erről az elképzelésről, illetve hogyan tud mindehhez kapcsolódni a megyei önkormányzat. „Vallom, hogy a megye szereplői csak együtt lehetnek igazán sikeresek. Szeretném ezt egy lengyel példával is alátámasztani: Lódzban a főispán, az alispán és a város vezetője triumvirátusban gondolkozik és dolgozik. Ezt a mi nyelvünkre lefordítva a kormányhivatal vezetője, a megyei közgyűlés elnöke és a megyei jogú városok polgármestereinek tényleges együtt gondolkodására, összefogására lenne szükség. Ahogy említettem, a paktumprojekt megmutatta, hogy mindez nem lehetetlen, de egyelőre ez sajnos csak egy sporadikus jelenségnek tekinthető. Napjainkban a fejlesztés egyik megkerülhetetlenül fontos alapja a befektetésösztönzés. A megyei befektetésösztönzésnek össze kell kapcsolódnia a hódmezővásárhelyivel és a szegedivel. A Szegedet érintő kormányzati beruházások, a tramtrain, a harmadik Tisza-híd vagy az ELI körüli ipari park a megye egésze szempontjából sorsdöntő jelentőségűek. Azt is tisztázni kell, hogy a megyei jogú városoknak gyakorlatilag értelmetlen a megye nélkül mozdulniuk és tervezniük, de a megye többi települése és a megyei önkormányzat sem gondolkodhat úgy, hogy figyelmen kívül hagyja a szegedi és a hódmezővásárhelyi irányokat. Jelenleg gőzerővel dolgozunk a megyei befektetésösztönző térkép elkészítésén, ahol összegezzük és rendszerbe foglaljuk a megye iránt érdeklődő vállalkozók, befektetők számára felkínálható lehetőségeket, értékeket, adottságokat. Külön-külön nem fog menni, hosszú távon aligha tartható és biztosan nem vezet eredményre, ha nem kommunikálunk egymással. Ha a felek egyesítik erejüket, akkor Hódmezővásárhely és Szeged vonzáskörzete, de még inkább úgy mondanám: Csongrád megye valamennyi települése és 415 ezres közössége fejlődhet és gazdagodhat. Jómagam elkötelezett vagyok az összefogás és a közös munka iránt, és kovásza kívánok lenni a kormányhivatal, a megyei önkormányzat, a két megyei jogú város, valamint a szegedi egyetem és az egyházmegye vezetése közötti hosszú távú, gyümölcsöző együttműködésnek” – fogalmazott Kakas Béla, aki szerint az együtt gondolkodásnak még akkor is lehet létjogosultsága, ha a szereplők más ideológiát képviselnek (utalt itt elsősorban is Szeged polgármesterére), hiszen: „a tramtrainnek nincs színe”.
Az oroszok és a kínaiak már a spájzban vannak
Maradva még befektetésösztönzésnél és a készülőben lévő befektetésösztönző térképnél, a megyei elnök rendkívül bizakodó, mert mint elárulta, Csongrád megye értékei és lehetőségei iránt egyre komolyabb a külföldi érdeklődés, példának okáért számos kínai tartományból vagy éppen legújabban az oroszországi Szaratov megyéből. „A befektetésösztönzés és annak koordinációja a megyei önkormányzatok egyik stratégiai feladata lehet a továbbiakban a turizmus összefogása mellett. Itt Csongrád megyében a gazdaság-, vidék- és területfejlesztést tűzzük a jövőben is a zászlónkra, keresve a határon túli együttműködésekben rejlő lehetőségeket. Ehhez kapcsolódik, hogy Európa régióinak és helyi szervezeteinek képviselői – köztük a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, benne a Csongrád Megyei Önkormányzat – közös deklarációban kérték az Európai Bizottságot, hogy 2020 után is folytasson hathatós és megújult kohéziós politikát, hiszen ahhoz, hogy Európa valóban erős lehessen, a később csatlakozott tagállamoknak szükségük van a kohéziós forrásokra, melyek révén kitörhetnek a szegény rokon kategóriájából” – szögezte le.
Egymásra találtak
Kakas Béla ars poeticája mindehhez kapcsolódva az egységteremtő, a koordináló, kezdeményező megyei önkormányzat, mely partneri, segítő jobbot nyújt valamennyi településnek. „Soha nem volt még olyan szoros a kapcsolat a megye és a települések között, mint most, soha nem kellett még annyira együtt gondolkodnunk, mint ebben az időszakban. Korábban az oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézményrendszer fenntartása jelentette a megye fő feladatát, és egy-két kisebb pályázaton kívül nem kellett szorosabb együttműködést kialakítania a helyi önkormányzatokkal. A TOP előkészítése, tervezése és lebonyolítása során valóban egymásra találtunk, és az információk, a helyi ügyek, igények és problémák itt, nálunk találkoznak. Ennek köszönhetően naprakész vagyok a tekintetben, hogy mit szeretne Csengele, mi foglalkoztatja az árpádhalmiakat, vagy éppen mi a gondjuk a deszkieknek. Úgy érzem, meg tudom szólítani a polgármestereket, megtaláltuk a közös témát, feladatokat és felületeket, amiben rengeteg lehetőség nyílik arra, hogy közösen egységessé és erőssé tegyük Csongrád megyét. Az eredményes munka alapját részünkről a Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatala és a Csongrád Megye Fejlesztésért NKft. felkészült szakemberei, valamint az operatív munkát koordináló erős elnöki kabinet is garantálja” – zárta gondolatait.
