Álom holnapra, Bácska-Bánáti kisszótár. Két most megjelent kötet, amelyek szerzői a mórahalmi Tóth János szakképző iskola tanulói. A könyveket az Aranyszöm Rendezvényházban mutatták be, illetve nem is bemutatták, hanem „felmutatták”… ahogy az intézmény egyik tanára fogalmazott. A színházterem színpadán helyet foglaló diákok olvasták fel saját költeményeiket, beszélgettek a szótár megszületéséről.
A könyvek megjelentetéséhez a Nemzeti Tehetség Program teljes anyagi hátteret biztosított, így az irodalmi szakkörösök szűk egy éves munkájának gyümölcse lett a két kötet. Kelemen Zoltán, az iskola tanára, aki egyben a foglalkozások vezetője is, elmondta, az elmúlt időszakban sok mindennel foglalkoztak, hagyományőrzéssel, a nemzeti nyelvvel, a diákok megismerhettek múzeumokat, könyvtárakat, a pályázat segítségével sok helyre el tudtak jutni.
– A program fő attrakciója azonban ez a két kis könyv, amelyeknek végtelenül örülünk. Az Álom holnapra diákköltők munkája, ez lett a projekt záróköve. A szerzők közül néhányuknak jelent már meg verse korábban a szülőhelyükön, Magyarkanizsán vagy Törökkanizsán, de ez az első irodalmi antológia, ahol kötet formájában is megmutathatják költeményeiket.
A Bácska-Bánáti kisszótár az irodalom másik, az előző kötettől távol álló szeglete, komoly tudományos kutatómunka eredménye.
– Így van, ebben bizonyíthatták a gyerekek igazán a szellemi rátermettségüket, munkabírásukat. Ez a kötet a saját, szűk környezetükből hozott tájszavak magyarázata. Ami a két könyv kapcsolódási pontja, az a nyelv, a művésznek is ismernie kell nyelvi örökségünket.
A verseskötethez visszatérve, azért nem lehet könnyű ennek a korosztálynak ennyire kitárulkozni, megmutatni a nagy nyilvánosságnak az érzéseiket, gondolataikat.
– Ezzel a problémával szembetalálkoztunk, igen. Nem mindenki vállalta, hogy az alkotását megjelentessük, még ha esztétikailag nagyon szépen fogalmazta is meg, ami a lelkében rejlik. Ezt mi tiszteletben tartjuk.
Jó azt hallani, látni, hogy az internet és a kütyük világában még érdekli a fiatalokat a nyomtatott, az írott szó.
– Valóban egyre nagyobb a digitális technika térhódítása, ez a tendencia, de ezt tudomásul kell venni. Örülni kell, hogy vannak, akiket érdekelnek a könyvek, a versek, őket kell segíteni, őket kell fejleszteni.
A bensőséges hangulatú délutánon Angyalné Kovács Anikó, a Szegedi SZC Tóth János Mórahalmi Szakképző Iskola igazgatója köszöntötte a diákokat. Elmesélte egy személyes élményét, amikor az egyik tanuló azt mondta neki: „Tanárnő, aztán olyan patikát húzzon, amit nem sajnál!”
– El kellett gondolkodnom azon, vajon ez a mondat mit jelent. Főzőversenyre indultunk éppen, és ő a cipőre gondolt. Mármint arra, amit én cipőnek hívok. Ebből is látszik, mennyire fontos, hogy értsük a szavakat, hiszen a diákok jó része a határon túlról érkezett. Ezeket a nyelvi nehézségeket le kell küzdenünk, illetve a nyelvünk hihetetlen gazdagságát éljük és ismerjük is meg. A kisszótár ebben segít.
Az igazgatónő beszéde végén megköszönte a szakkörösök és az oktatók munkáját.
„Hihetetlenül büszke vagyok rátok és a tanáraitokra is, hálás vagyok, hogy ezt a programot végigvittétek, hogy ma itt lehetünk ezzel a két könyvvel a kezünkben.”
