Országos turisztikai konferenciának adott otthont Mórahalom

2656

Forrás: turizmus.com

Több mint 130 szakmabeli részvételével zajlott az Országos TDM Konferencia első napja, amelyen a kerékpáros- és aktívturisztikai fejlesztésekről, az önkormányzati szerepvállalásról, a múzeumok és TDM-szervezetek kapcsolatáról is szó esett.

Mórahalom agilis polgármestere, Nógrádi Zoltán köszöntőjében röviden bemutatta, hogyan tudták koncepcionális fejlesztésekkel elérni, hogy húsz év alatt gyakorlatilag a semmiből a régió egyik meghatározó turisztikai desztinációjává váltak, és mára 1000 feletti szállásférőhellyel, évi 500 ezer fürdővendéggel és közel 110 ezer vendégéjszakával rendelkeznek, és 2016-ban megkapták a gyógyhely minősítést. Ezután Stampf Mariann, a Móra-Tourist Nonprofit Kft. ügyvezetője mutatta be a vendéglátó desztinációt.

A sokoldalú házigazda

Kiemelte: azon túl, hogy a város fő attrakciója és vonzereje a folyamatosan fejlődő Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő, sok egyéb adottság is kiegészíti kínálatukat. A kerékpárutak és túraútvonalak, valamint a különlegességnek számító nagyszéksósi bivalygulya és csónakázótó az aktív és ökoturizmusnak kedvez, a helyi termékek, a nagyon népszerű Rétesház, valamint a helyi termékeknek járó Homokháti Portéka védjegy a gasztronómia terén jelent vonzerőt. A kultúra és ökoturizmus terén a Patkó Lovasszínház és a Mini Hungary Park kínál izgalmas időtöltést a turistáknak, akik elsősorban a családosok köréből kerülnek ki.

5181729bcf1e40726fed51ecac259814-jpg

A helyi TDM-szervezet tevékenységét elemezve Stampf Mariann kiemelte: működésük egyedinek mondható amiatt, hogy a szervezet sok más mellett önkormányzati intézményeket is üzemeltet. Ennek megfelelően alakult a munkaszervezet is, tíz kollégával dolgoznak. A városban 1178 vendégágy áll rendelkezésre, a vendégéjszaka-szám pedig tavaly megközelítette a 103 ezret. Az ifabevételek az állami kiegészítéssel együtt csaknem elérték a 60 milliót.

Kánaán jöhet az aktív turizmusban

A konferencia nyitó előadásában Révész Máriusz, kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos ismertette a területet érintő fejlesztési elképzeléseket. Mint mondta, a következő években 30 milliárd forint jut majd kerékpárút-fejlesztésre, 15 milliárd forint a Bejárható Magyarország öt úgynevezett jármódjának (gyalogos, kerékpáros, vízi, lovas, vitorlás) infrastrukturális fejlesztésére. De ezeken felül is további milliárdok áramolhatnak hasonló célokra. Révész Máriusz kiemelte: a cél az, hogy komplex fejlesztések valósuljanak meg, amely az aktív turizmus minden területére kiterjed. A népszerűsítéséhez pedig elengedhetetlennek tarja, hogy az aktív turizmus trendivé váljon a gyerekek, a fiatalok körében.

podium_custom_1088x677

A tervezett intézkedések között említette például a kerékpárszállító utánfutókra felszerelhető harmadik rendszám bevezetését, a közbringarendszerek országos egységesítését, az egységes kerékpárút-hálózatokat, a vándortáborok és vízi vándortáborok újbóli bevezetését, ezek infrastruktúrájának fejlesztését, a sípályák fejlesztését, a kisvasutak szabályozásának javítását. A felvázolt tervek ugrásszerű minőségváltást eredményezhetnek az aktív turizmusban.

Izgalmas délután keserű meglepetéssel

A nap legnagyobb kíváncsisággal várt felszólalása minden bizonnyal Princzinger Péteré, a Magyar Turisztikai Ügynökség általános vezérigazgató-helyetteséé volt, aki a délután folyamán rendezett kerekasztal-beszélgetés egyik résztvevőjeként is szóhoz jutott. A téma a kihirdetésre váró, ám most visszavonás előtt álló TDM-pályázat, illetve az MTÜ desztinációfejlesztéssel, az új desztinációs határok kijelölésével, működtetésével kapcsolatos tervei és elképzelései voltak. A pályázatot az ígéretek szerint negyedév múlva újra kiírják majd olyan formában, amely egyezik az MTÜ hosszú távú céljaival. De az is elhangzott, hogy az uniós kötelezettségek miatt ezt legkésőbb 2017. június 30-ig meg kell tenni.

A nagy érdeklődéssel kísért konferencia a nap végén két szekcióüléssel zárult. A társaság egyik fele bepillantást nyerhetett Gyula, Hévíz és Mórahalom TDM-kulisszatitkaiba, megismerve azokat a jó gyakorlatokat, amelyeket e három sikeres desztináció alkalmaz. A helyi sajátosságokat a városok polgármesterei és TDM-menedzserei mutatták be, kitérve a sajátosságokra. Elhangzott sok olyan információ is, amely mások számára is praktikus segítség lehet. A résztvevők másik fele a múzeumokról mint turisztikai termékről hallhattak érdekességeket a témában jártas szakértőktől.